Bemutatkozás

Pogonyi Tímea vagyok, Egerben születtem, sokáig ott is éltem és tanultam, de 2015 óta Budapesten lakom és dolgozom. A művészet még egyelőre hobbi és egyfajta másodállás az életemben. Az élet teljesen más területre sodort a főiskola után, főállásként a pénzügy világában dolgozom, egész nap táblázatokat és számokat látok, így a művészet egyfajta kikapcsolódás számomra. Igazából mindkettőt szeretem, mikor épp melyiket, mikor melyik esik jól, nem tudnék egyiktől sem teljesen megválni soha.

Főállásom mellett kreatív szenvedélyem már egész gyermekkorom óta elkísért, amire sokáig nagyon kevés időt fordítottam. Úgy érzem az emberekben rejlő bármilyen tehetség egy áldás maga, amivel örömöt és boldogságot hozhatunk más emberek életébe, miközben a saját lelkünk is egy magasabb szintre emelkedik alkotás közben kikapcsolódva a hétköznapi élet szürkeségéből. Az áldás maga a sorsunk, az utunk, egy karmikus feladat akár, amelyben ott rejlik a kiteljesedés lehetősége. Szerencsésnek érzem magam, hogy a kezeimben van valamiféle „teremtő energia”, ami képessé tesz ilyen alkotások elkészítésére.

A családomban főleg anyai ágon több ember is foglalkozik valamilyen jellegű kreatív dologgal, unokatesóim közül is van, aki rajzol, cukrászkodik, kézműves termékeket készít, illetve Édesanyám is örökölte a kézügyességet, mivel már kisgyerek korában is rajzolt és festett, csak az élet őt is teljesen más irányba terelte. Nyilván az ő idejében nem álltak rendelkezésre olyan eszközök, mint manapság a kreatív hobbiboltokban, néha egy zsírpapírra rajzolgatott, és még az én gyerekkoromban is csak sima rajzlap volt meg 2-3 ceruza, nem pedig millió féle márka és minőség és típus minden eszközből. Illetve anyai ágon élt egy bácsikánk, aki az egri Bazilika freskóit festette, nagypapám építőmérnökként pedig kitűnően készített tervrajzokat.

Gyerekkorunkban az unokatesóimmal rajzolgattunk, majd miután mindenki iskolába került, elterelődtek a gondolataink, ami megmaradt abból az időszakból pár rajz, többnyire portrék, én vagyok az egyedüli, aki autókat is rajzolt már egész fiatal koromban.

Kislányként grafittal kezdtem, és kizárólag portrék érdekeltek, illetve autók. A festészet nem vonzott, túl bonyolultnak tűnt, de pár évvel ezelőtt úgy éreztem megpróbálom, mint egyfajta kihívás. Felmerült bennem az érzés, hogy vajon képes lennék-e autót ecsettel készíteni? Semmilyen gyakorlatom nem volt, nem jártam oktatásra, és csak úgy autodidakta módon nekiestem egy BMW-nek, magam is meglepődtem milyen jól sikerült és mennyire tetszett sokaknak. Azóta többféle témát kipróbáltam, hogy megtaláljam mi az, ami az én profilom, ami közel áll a szívemhez és amit jól esik készíteni.

Ha időm engedi készítek time-lapse videót is, amit sokan szeretnek a facebook oldalon. Számomra is jó érzés végignézni milyen „gyorsan” készül el egy kép, persze ez megtévesztő, mert néha több napon keresztül összevágott felvétel eredménye lesz egy ilyen videó.

A művészet nem egy sorozatgyártás, hanem egyedi kézmozdulatok és fantázia által létrehozott különleges és megismételhetetlen alkotás.

Ám mivel a művészet korlátlan lehetőségei miatt az értékük esetében is határ a csillagos ég, így 1-1 egyedi alkotás akár megterhelő költség is lehet. Épp azért, hogy minél több embernek nyújtson örömöt egy alkotásban való gyönyörködés, az otthon színesebbé tételének lehetősége és a kreatív ajándékozási ötlet, így a nyomtatott verzió alacsonyabb árszabása lehetőséget biztosít arra, hogy választani tudj az alkotásaim közül.